A 20. századi óra és férfi karóra

A kilencvenes évek elejétől a mechanikus órák újra reneszánszukat élik. Az olcsó kvarcórák nem teszik boldoggá a tulajdonosaikat. Számukra érték a stílus. A mechanikus órának lelke van, gondoskodni kell róla, be kell állítani időnként, vele kell élni, van, aki vele is alszik. Szerethetőnek kell lenni az órának. A kvarcóra pontosabb ugyan, de ennek ma már nincs jelentősége. A mechanikus órák drágábbak, de közülük már a középkategóriás példányok is akár egy életen át a társaink lehetnek. Az
óra érték a huszadik századi ember számára is. A mechanikus órákat is különféle alapanyagokból készítik. A luxuskategóriás szerkezeteket arany ötvözetből, platinából is gyártják, vagy inkább alkotják. Az ezüst is jó alapanyag, de oxidálódik, és így nem marad szép, szürke foltok csúfítják idővel, gyakori karbantartás nélkül. A férfi karóra nemesacél szerkezete középkategóriás, mégis a luxus minőségű, hosszú évekre kiszolgálja a tulajdonosa igényeit, pedig a mechanikus órák története egészen az ókorig nyúlik vissza.